Mi a szolgálatod?

Amikor kezdtem ismerkedni a Krisna-tudattal, minden bhakta ugyanazokat a kérdéseket tette fel nekem, amikor először találkoztam velük: „Hogy hívnak? Ki a lelki tanítómestered? Mi a szolgálatod?”

Ez a három kérdés nagyon megragadott már akkor is. Három nyúlfarknyi mondat, amelyeknek rendkívül nagy mélysége van.

Mivel a bhakták személyesek és gondoskodóak, megkérdezték a nevemet. Mindenki csak egyszer és mindenki emlékezett rám, még akkor is, ha csak hónapokkal később találkoztunk. Azt éreztették ezzel velem, hogy fontos vagyok nekik, mert fontos vagyok Krisnának.

Megkérdezték, hogy ki a lelki tanítómesterem. Ezzel a kérdéssel újra és újra megerősítették azt, hogy ha fejlődni akarunk a lelki életben, akkor el kell fogadnunk egy hiteles lelki tanítómestert és követnünk kell őt. Megerősítették bennem azt a vágyat, hogy felépítsem és ápoljam a kapcsolatomat Srila Prabhupadaval. Ezen kívül előkészítették a szívemet a harmadik kérdés befogadására, azzal, hogy tudatták velem, hogy a lelki tanítómester első utasítása az lesz, hogy hódolj meg Krisnának.

A harmadik a kérdés eleinte furcsa volt, amíg végül rájöttem, hogy egy bhakta azonosságához a szolgálata legalább annyira hozzátartozik, mint a neve és a lelki tanítómestere. Eleinte azt hittem, hogy persze ez a templomokban lakó bhaktáknak van, de hát én még középiskolába járok, japázok otthon, néha eljövök a bhakták közé és ezzel kész a Krisna-tudatom. De ez nem így van. Minden bhaktának joga van érezni azt az örömöt és elégedettséget, ami a szolgálat végzéséből jön és ami teljesebbé teszi az azonosságunkat.

Jaganatha Puriban vannak családok, akiknek az a szolgálata, hogy egy bizonyos napon ők főznek az Úr Jaganathanak egy-egy féle preparációt. Puriban a szolgálatuk alapján ismerik a bhaktákat. A „mi a szolgálatod kérsés” azt fejezi ki, hogy van egy aktív, rendszeres kapcsolatunk Krisnával, a templommal, a bhaktákkal. Emlékszem milyen érzés volt, amikor először azt tudtam válaszolni, hogy „Minden vasárnap én mosogatok el a lakoma után.” Éreztem, hogy a bhaktaságom ezzel teljesebbé válik és a bhakták családja befogadott.

Mindenki, akinek van, vagy valamikor volt rendszeres szolgálata – legyen az bármilyen kis dolog is – érzi, érezte ezt az ízt. Krisna aszerint viszonoz velünk, ahogyan mi közelítünk felé, így a rendszeres szolgálat rendszeres viszonzást jelent.

Vannak olyan országok ahol a bhaktáknak nem igazán van lehetőségük szolgálatot végezni. Szerencsére Magyarországra ez egyáltalán nem igaz. Sok-sok lehetőség van arra, hogy szolgálatot ajánljunk, sőt olyan sokféle szolgálati lehetőség van, hogy mindenki találhat magának olyat, amit szívesen, örömmel és lelkesedéssel tud végezni. Nekünk ott vannak a tanácsadók, az osztályvezetők, más idősebb bhakták akik mind örömmel segítenek nekünk abban, ha rendszeres szolgálatot keresünk.

Osszuk meg egymással a szolgálat örömét és váljunk egy olyan közösséggé, ami megnyilvánítja mindenki számára, hogy Krisna és az odaadó szolgálat mindenkit vonzó.

Szolgátok: Radharadhya Dasa